1888, New York. Az utcákat ugyan még gázlámpák világítják meg haloványan az éjszakában, de az elektromos fény csodája már megszületőben van. Hatalmas vagyon ütheti annak a markát, aki elsőként fog egész városokat fényárba borítani, a verseny pedig igencsak kiélezett. Paul Cravath, a Columbia Egyetemen frissen végzett, tapasztalatlan ügyvéd váratlanul kerül e csatározások kellős közepébe: George Westinghouse bízza meg egy megnyerhetetlen üggyel. Westinghouse Thomas Edisonnal áll perben, a tét egymilliárd dollár, a kérdés pedig, hogy ki találta fel az izzólámpát, és kinek áll jogában az egész országot meghódítani vele.

Az ügynek köszönhetően Paul betekintést nyer a társadalom legfelsőbb rétegébe – a rongyrázós partikba, a Gramercy Park nemesi villáiba és a zárt ajtók mögött zajló sötét üzelmekbe. Edison ravasz és veszélyes ellenfél, saját kémhálózatot működtet, a zsebében vannak az újságok és maga J. P. Morgan támogatja. Ezzel szemben Westinghouse-nak szinte semmije sincs a meggyőződésén kívül: Paullal együtt egy Nikola Tesla nevű szerb tudóstól várják a csodát, aki a nyelvet meglehetősen rosszul beszéli és furcsán viselkedik társaságban. Ahogy a fiatal ügyvéd egyre jobban beleássa magát az ügybe és egyre nagyobb kockázatot vállal, rádöbben, hogy minden érintettnek megvannak a saját kis játszmái, és senki sem az, akinek látszik. Ez pedig különösen nagy veszélyeket eredményezhet az egész országra nézve.

Graham Moore, a Kódjátszma Oscar-díjas forgatókönyvírójának történelmi regénye megtörtént eseményeken alapul, és sokszor a leghajmeresztőbb jeleneteiben sincs egy szemernyi fikció sem. Az éjszaka fénye nem véletlenül lett hatalmas bestseller: nemcsak a nagy áramháború legfontosabb momentumait mutatja be letehetetlen stílusban, de döbbenetes képet fest annak az Amerikának a létrejöttéről, ami mindmáig ereje teljében létezik.